Akár az árak, a méretek is igen változatosak. Mégis, ha egy ökölszabályt megfogalmazhatunk, az a következő: aki két méret között vacillál, az válasza a nagyobbat. Tapasztalatok szerint utóbb megbánja, ha másként döntött. Most leghamarabb a brazíliai vb kezdetekor…
A címben feltett kérdésre a rövid válasz: amekkorát megengedhet magának. A hosszabb válasz pedig attól függ, mekkora a szoba, milyen távol ül majd a képernyőtől, mennyire jó a szeme, egyedül vagy társaságban nézi majd többet a műsorokat.
1. A klasszikus, hagyományos tévék (4:3 arányú képernyők) esetén általános szabály, hogy a készülék képernyőátmérőjének a 3-6 szorosa az a távolság, ahonnan a legteljesebb az élmény. Néhány példával élve: egy 13 hüvelykes képernyőnél 0,8 -1,5 méter, egy 24 hüvelykesnél 1,5 -3,0 méter, egy 36 hüvelykesnél pedig 2,4 – 3,5 méter a megfelelő távolságtartomány. Vigyázat, aki túl közel ül a képernyőhöz, nem csak azt látja majd, amit szeretne. Mondjuk, nem csak a filmet, hanem vele együtt a kijelző pixelrendszerét is… a kelleténél távolabbról pedig nem lesz elég tiszta és kontrasztos a kép.
:: Itt válogathat kedvére a különböző méretű Sony tévék között
2. A korszerű LCD-s tévék esetén ez a veszély nem fenyeget. Ám itt is meghatározható az ideális távolság. A kép mérete és a befogadóképesség közötti összefüggés lényegi eleme a távolság. Akkor ideális a helyzet, ha a képernyő kitölti a látómezőt.
Ez mértanilag is meghatározható, mindjárt mondjuk hogyan s miként, de vannak direkt táblázatok is, amelyek segítenek eligazodni.A mértani számítások szerint akkor jól elhegyezett a tévé, ha a szemek és a képernyő két széle közé egy olyan képzeletbeli háromszög rajzolható, amelynek 30-40 fokos a csúcsszöge. Ezt azonban aligha könnyű otthon hétköznapi pontossággal lemérni. Így marad a táblázat, amely praktikusan eligazít, azzal a kitérő megjegyzéssel, hogy egy átlagos szobában aligha nézhető a tévé 2,5-3 méternél távolabbról. De közelebb, legalább is a képernyőméret másfélszeresénél közelebbről sem érdemes ülni, igaz, nem a pixelek, hanem az élménybefogadás túlságosan közeli s ezért gyengülő hatása miatt. A méret azonban más szempontból is lényeges, a tévékészülék kiválasztásánál érdemes figyelembe venni annak a térnek – szobának, ebédlőnek vagy konyhának - a tágasságát és berendezését is, amelyben elhelyezésre kerül. Egy pompás és ultramodern készülék a lehető legnagyobb méretben alighanem ormótlannak tűnik majd egy hagyományos méretű szobában, rátelepszik a családra és a térre, s kevesebb örömet okoz majd, mint egy kisebb készülék.
Jöjjön hát egy táblázat, amely azt mutatja, milyen távolságról célszerű nézni a különféle felbontású tévékészülékeket a képernyő átmérőjéhez igazodva:
képernyőméret | ajánlott távolság felbontás szerint | ||
SD | HD | fullHD | |
82 cm/ 32 col | 240 cm | 180 cm | 120 cm |
94 cm/ 37 col | 300 cm | 210 cm | 150 cm |
102 cm / 40 col | 320 cm | 240 cm | 160 cm |
107 cm / 42 col | 330 cm | 250 cm | 170 cm |
117 cm / 46 col | 360 cm | 270 cm | 180 cm |
127 cm / 50 col | 390 cm | 300 cm | 200 cm |
132 cm / 52 col | 400 cm | 310 cm | 210 cm |
140 cm / 55 col | 430 cm | 330 cm | 220 cm |
152 cm / 60 col | 475 cm | 362 cm | 245 cm |
178 cm / 70 col | 550 cm | 420 cm | 280 cm |
203 cm / 80 col | 630 cm | 480 cm | 330 cm |
A szoba megvilágítása is fontos annak, aki azt szeretné, hogy a képernyő a legszebb oldalát mutassa a tipikus körülmények között. Csak az a kérdés, kinek mi a tipikus: gyengén vagy erősebben megvilágított szobában szokott-e tévézni. Az LCD-k nagyon szép világos képeket kreálnak, így nagyszerűen működnek akkor is, ha kissé besüt a nap. Ám aki elsötétített környezetben nézi a tévét, az fontolja meg egy olyan modell választását, amely képes automatikusan letompítani a fényerősséget gyenge fényviszonyok esetén, vagy olyat válasszon, amely könnyen állítható manuálisan, hogy csökkenthető legyen a szem terhelése.